MKK I. (a résztvevő 25 hallgató nevében)
A fenti cím két állapotot kíván kifejezni: egyrészt azt, hogy dr. Fehér István professzor úr vezetésével az EU agrárpolitikája c. tárgy keretében a mezőgazdasági mérnök, kertészmérnök és állattenyésztő mérnök BSc hallgatók közül huszonöten Kozárdra látogattak, másrészt azt is, hogy ezen a településen nagyon komoly fejlesztés valósult meg a helyi vezetés szakértelme és a Leader program által.
Közös Agrárpolitika (KAP), szubszidiaritás, multifunkcionális európai agrármodell, Fischler-terv, kultúrtáj, vidéki népesség-megtartás, agrár-környezetgazdálkodás, vidéki turizmus. Fogalmak, melyek nyilvánvalóan mindnyájunk számára ismerősek, jelentőségüket azonban csak akkor nyerik el igazán, amikor a gyakorlatban megvalósulni is látjuk őket.
Ezt a célt szolgálta kétnapos tanulmányutunk, ahol először Fehér tanár úr foglalta össze az európai agrárpolitika lényegét, az integrált vidékfejlesztési politikát, majd dr. Hajas Pál, a kozárdi Euragro vezetője mutatta be cégüket, mely növény- és gyümölcstermesztéssel, mangalica-tenyésztéssel és falusi, öko-, ill. agroturizmussal foglalkozik.
Ottlétünk alatt mindezeket meg is tekintettük, s így elmondható, nagyon fontos, hogy egy adott régió tagjai együtt tudjanak működni, ill. magában a falun belül is jó együttműködés legyen az önkormányzat, a vállalkozók és az egyházak, ill. civil szervezetek között.
Kozárd esetében megvannak ezek az adottságok és ami még talán ennél is fontosabb: az Euragro munkatársai kiváló szaktudással rendelkeznek. Ennek köszönhetően tudtak eredményesen részt venni a Leader programban, mely az adott régión belül pályázat útján megszerezhető fejlesztési forrásokat biztosít.
Az elnéptelenedő kisfalvak esetében az így megvalósítható multifunkcionális mezőgazdaság az életben maradás záloga a mezőgazdaságban a termelés mellett megjelenő egyéb tevékenység diverzálási funkciók (pl. turizmus) ellátása által.
Az alig 200 lelkes Kozárd élő falu: az igényes vendégházak, felújított középületek, ápolt természet és művelt területek munkahelyeket biztosítanak, megőrzik az agrikultúrát, a kultúrtáját és hátországot adnak a városnak.
Ezekhez kapcsolódva érdemes még megemlíteni, hogy a falu a rendszeresen szervezett igényes fesztiválok által egyre több helyen ismertté válik, ami a turizmus működtetésének záloga.
Csapatunk egyértelműen pozitív élményekkel tért vissza Kozárdról, s utunk konklúziója az elmélet és a gyakorlat, a környezet és mezőgazdasági termelés, valamint falu és város új típusú szimmetriájának kialakítása, mint ahogy tanárunk előadásában elhangzott.
Ezen szimmetria kialakítását mindenki saját maga is el fogja végezni, hiszen a beadandó mérnöki dolgozat tárgya hazánk EU csatlakozásának és mezőgazdaságának megítélése, többek között kozárdi élményeink alapján.
A tanulmányút keretében látott és bemutatott kozárdi fejlesztések alapján két csoportba lehet osztani a vidékfejlesztéssel kapcsolatban megjelenő hallgatói véleményeket:
A vidékfejlesztés koncepciójának pozitív értékelése; többen szívesen dolgoznának olyan projektekben, mint például a kozárdi, ahol előtérbe kerülnek a termelésen túli egyéb diverzitási funkciók is, de a termelés is meghatározó szerepű.
A másik véleménycsokor azt a kérdést veti fel, hol az a határ, ameddig turizmussal lehet foglalkozni, anélkül, hogy a település elvesztené 'élő falu' jellegét.
Végül, de nem utolsósorban ezúton is szeretnénk megköszönni dr. Fehér Istvánnak, hogy megszervezte számunkra ezt a tanulmányutat és dr. Hajas Pálnak és munkatársainak, hogy bemutatták számunkra vidékfejlesztő projektjüket.